Egy régi színdarab előadásakor a szereplők a kornak megfelelően öltözködnek. Az egyik színész cárt játszik, teljes felszerelésben, beleértve a fejfedőt is.

Amikor szünet van, odamennek hozzá és közlik vele, hogy azonnal indulnia kell egy bizonyos helyre, ahol minden bizonnyal baj van.

Nincs idő átöltözni és nem is gondol erre a színész. Beül a kocsiba és sietve elhajt.

A közlekedés folyamán nem igazán tűnik fel a furcsa öltözék, azonban ha egy piros lámpánál, vagy éppen forgalmi okok miatt meg kell állni, akkor már a többi vezető is felfigyel a cári ruházatra.

Szinte biztos, hogy nagy lesz a csodálkozás. van, aki azt hiszi egy pillanatig, hogy időutazáson vesz részt, mint a filmekben, bár tudja, hogy a valóságban ez nem lehetséges.

Mindenesetre az álmélkodás elvonhatja a figyelmet és ebből akár baj is származhat. A színész nem hibás ebben az egészben, hisz bajba került és neki most ez a legnagyobb gondja, de ettől még kellemetlen szinten elvonja mások figyelmét.

Akad azonban olyan is, aki úgy van ezzel, hogy már semmin sem tud meglepődni. A mai öltözködési morál szerinte nem ismer határokat.